Információk turistáknak Sopron

Elhelyezkedés:
A Dunántúl északnyugati részén, a magyar-osztrák határ mentén található Sopron idegenforgalmi szempontból igen jelentős városa. A Fertő tó, a Kisalföld, a Soproni-hegység és az Alpok hazánkba nyúló előhegyeinek közelsége változatos természeti szépséget biztosít a vidéknek. A Fertőrákosra vezető út mentén található Tómalom, amely kedvelt kiránduló- és fürdőhely. A város szubalpin jellegű klímájának köszönhetően nagyon kellemes időjárást mondhat magáénak: a hegyek télen védnek a zord nyugati szelektől, nyáron pedig csökkentik a máshol rekkenő hőséget.

Helytörténet:
A helyi ásatások tanúsága szerint már a bronzkorban (Kr.e. a XIII -IX. sz.) létezett település a város mai területén (a Bécsi domb és az Ikva patak környékén), azonban az első igazi várak, földsáncok a vaskorból (Kr.e. VI-IV.sz.) valók. Tiberius uralkodása alatt a rómaiak megjelentek a város környéki dombokon, majd elfoglalták a mai belváros területét is. A középpont a mai Fő tér (Fórum) volt, e körül polgárházak épültek. A településhez tartozott a Bécsi dombra épült Amfiteátrum, a temető (a Szt. Mihály domb mai területén), valamint a fazekasműhelyek (a mai Paprét területe). A mocsaras területen való építkezés facölöpökre történt. A település fontosságát a két fő közlekedési út, az É-D irányú Borostyánkő út és a K-Ny-i Arrabona-Vindobona (Győr-Bécs) találkozása adta. A művészetüket is magukkal hozó rómaiak nem haditábort hoztak létre, hanem elsősorban polgári települést, ahol leginkább kereskedők és kiszolgált veteránok telepedtek meg. A város lakóinak védelme érdekében ellipszis alakú vár épült. A Honfoglalás után az új megyerendszerben, Sopron megyében, Súr vezér telepedett le. István király a lajtai határt helyreállítva, az egykori Scarabantia helyén határvárat emelt: Sopront. A település sok éven át különleges kiváltságjogokat élvezett, a szabad királyi város rangot is elnyerte, és nagy terjedelmű vára falainak karbantartása végett részleges adómentességet kapott. 1524-ben, Magyarországon először Sopronban jelentkezett a reformáció, a város polgárainak többsége követte Luthert. A következő századokban hatalmas pusztítást jelentett a Török hódoltság és egy hatalmas tűzvész. A nehéz időket a XVIII. században felváltotta a fellendülés kora, az iparosodás, és a vármegye-székhelyből fokozatosan igazi kisváros lett. 1919-ben a Sait-Germain-i békeszerződés Nyugat-Magyarország jelentős részét Ausztriának juttatta, azonban két évvel később a népszavazáskor Sopron és környéke magyar maradt. Ekkor kapta meg újra a címet: "Civitas Fidelissima" (A leghűségesebb város) - amelyről már IV. (Kun) László idejében is tanúságot tett. A második világháborúban három hatalmas bombatámadás érte a várost, az elkövetkezendő években a város németajkú lakosságának zömét kitelepíttették, majd Sopron elveszítette megyeszékhelyi rangját. A szocializmus ideje alatt az ún. határsávban fekvő várost csak külön engedéllyel lehetett megközelíteni, és a környéken rendszeresek voltak a belügyi zaklatások. A vasfüggöny leomlásával jelentősen megnövekedett a térségben a bevásárló turizmus, amely napjainkra egyre inkább teret adott a vendéglátásnak, a régi időkre visszatekintő hagyományokkal bíró szőlőművelésnek és borkereskedelemnek, valamint a konferenciáknak.

Látnivalók:
Sopront méltán nevezik a múzeumok városának, mert gyűjteményeinek értékes kiállításai teljes körű képet adnak a hely történelmi emlékeiről, gazdag kultúrájáról és élénk művészeti életéről. A város jelképe a Tűztorony, amelynek alsó, hengeres része római falmaradványokra épült. Őrei évszázadokon át fontos szolgálatot teljesítettek, és a muzsika terén is megmutatták tehetségüket, mert a városi mulatságokon ők szolgáltatták a zenét. A Fő téren található Stornó ház nemcsak a város egyik legszebb épülete, de egykori gazdája műemlék-feltáró munkájának köszönhetően egyedi régiség gyűjtemény tekinthető meg a második emeletén. Az első emelet helytörténeti kiállításnak ad otthont. Ugyancsak a Fő téren található a Fabricius ház, amely alatt római fürdő maradványaira leltek a régészek. Az épület ma három kiállításnak ad otthont: a pincében a római korból előkerült kőemlékek láthatók; a hátsó rész két emeletén régészeti kiállítás látható, amely az illírek, kelták, rómaiak és a honfoglaló magyarság életét, kultúráját, valamint Sopron várossá válásának történetét mutatja be; míg a homlokzati szárny első és második emeletén a XVII. és XVIII. századi polgári lakáskultúra változását lehet végigkövetni korabeli tárgyakon és a bútorművészet remekein. Ugyanezen tér páratlan szépségű eleme a ferences szerzetesek által épített Kecske templom, a gótikus építészet egyik legszebb alkotásával, a Káptalan teremmel. A római kori Fórum kiállítása az egykori városberendezést idézi fel, míg az Új utcában található, egyedülálló gótikus Zsinagóga a XIV. század elején itt élő zsidó lakosság odaadásának állít emléket.

Programok:
A városban több sportcentrum, tornacsarnok és sporttelep áll a mozogni vágyók rendelkezésére. Vannak teke-, squash- és tenisz-pályák. A város önálló társulattal rendelkező színházai a Petőfi Színház és a Civitas Pince Színház. A Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ rendszeresen lát vendégül különböző zenekarokat és művészegyütteseket, ad helyet tárlatoknak, kiállításoknak.

Soproni szállodák, hotel foglalás Sopron

Akciós wellness csomagok: Sopron